| Carmen 76 (in Hungarian by Devecseri Gábor) |
|
| |
| Available in
Latin,
Brazilian Port.,
Chinese,
Croatian,
Dutch,
English,
Estonian,
Finnish,
French,
German,
Hebrew,
Hungarian,
Italian,
Rioplatense,
Scanned, and
Vercellese. Compare two languages here.
|
|
| |
Visszatekintve ha bármi örömre talál, aki tudja,
hogy mindig jó volt és kegyes életet élt,
meg nem szegte a szent hűséget, az isteneket sem
hívta tanúnak, míg álnokul esküdözött,
akkor néked hosszú öregségedre, Catullus,
számtalan ily örömöt őriz e rossz szerelem,
mert ami jót szóval, tettel végezhet akárki,
mind elvégezték tetteid és szavaid;
s kárbaveszett az egész, mert mert hálátlanszívű kapta.
Miért is kínoznád hát ezután magadat ?
Elszántan miért nem ragadod ki magad nyavalyádból,
szemben az istennel miért vagy ilyen nyomorult ?
Szörnyű nehéz mindjárt elvetni a hosszú szerelmet,
szörnyű nehéz, de neked nincs habozásra időd.
Nincs más orvosság, ezt kell vele véghezvinned:
ezt tedd, hogyha lehet, s hogyha nem, akkor is ezt.
Ó, ha ti megkönyörültök az emberen, istenek, és ha
küldtetek égi segélyt már a halál küszöbén,
nézzetek énrám is, nyomorultra: ha jámborul éltem,
rántsatok el gyászos végveszedelem elől.
Jaj, minden tagomat zsibbadság szállja meg orvul,
s keblemből emiatt minden öröm kiszökött.
Többé már nem is azt kérem, hogy visszaszeressen,
vagy, mit amúgysem akar, tisztaerényű legyen.
Élni kívánok már s e sötét kórtól szabadulni.
Istenek, adjátok meg kegyes életemért.
|
|
| © copyright 18-1-2005 by Devecseri Gábor |
|
| |
