Welcome
Who is Catullus?   Links
Catullus Forum   Search Translations
 

  Available Hungarian translations:  
 
1 2 2b 3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 14b 15 16 17 21
22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
32 33 34 35 36 37 38 39 40 41
42 43 44 45 46 47 48 49 50 51
52 53 54 55 56 57 58 58b 59 60
61 62 63 64 65 66 67 68 69 70
71 72 73 74 75 76 77 78 78b 79
80 81 82 83 84 85 86 87 88 89
90 91 92 93 94 95 95b 96 97 98
99 100 101 102 103 104 105 106 107 108
109 110 111 112 113 114 115 116
 

 Available languages: 
 
Latin
Afrikaans   Albanian   Arabic
Brazilian Port.   Bulgarian   Castellano
Catalan   Chinese   Croatian
Czech   Danish   Dutch
English   Esperanto   Estonian
Finnish   French   Frisian
German   Greek   Gronings
Hebrew   Hindi   Hungarian
Interlingua   Irish   Italian
Japanese   Korean   Limburgs
Norwegian   Persian   Polish
Portuguese   Rioplatense   Romanian
Russian   Scanned   Serbian
Spanish   Swedish   Telugu
Turkish   Ukrainian   Vercellese
Welsh  
 

 Gaius Valerius Catullus     
About Me
Send a Reaction
Read Reactions
 

 
Carmen 62 (in Hungarian by Devecseri Gábor)
<<  •  >>
Available in Latin, Chinese, Croatian, English, French, Hungarian, Italian, and Scanned. Compare two languages here.
FIÚK
Itt van az este, fiúk, nosza, keljetek: esteli csillag
csillan, a régenvárt, odafönt az olympusi csúcson.
Itt az idő immár fölkelni a dús lakomától;
már ideindul a szűz, már csendül fennen a nászdal.

Hymen, ó Hymenaios, Hymen, jöjj, ó, Hymenaios!

LEÁNYOK
Kelnek az ifjak, látjátok? Nosza rajta, leányok;
lámcsak az Éj-csillag küldözgeti oetai lángját.
Már bizonyos: csak nézd, mint szökkentek fel a fürgék!
és nem is oktalanul: méltó a dalukta figyelnünk.

Hymen, ó Hymenaios, Hymen, jöjj, ó, Hymenaios!

FIÚK
Nem könnyű diadal vár minket, rajta, legények:
próbálgatják már, amiket kieszeltek, a szűzek,
és nem hasztalanul: maradandó lesz a daluk majd.
Nem csoda! teljes lelkünkből buzgón törekedtek,
míg minekünk a fülünk itt volt, de a gondolatunk ott;
joggal győznek ezért: a dicsőség gondba szerelmes.
Most hát itt legalább szedjétek a lelketek össze;
ők már kezdik a szót; illő, hogy zengjen a válasz.

Hymen, ó Hymenaios, Hymen, jöjj, ó, Hymenaios!

LEÁNYOK
Hesperus, ég-e az égen nálad s jár-e vadabb tűz?
Anyja öléből képes vagy tovatépni a kislányt,
anyját átölelő szerető lányt, ellened állót,
szűz hajadont, s odaadni az égővágyu legénynek.
Megvett várral az ellenség tesz-e, mondd, iszonyúbbat?

Hymen, ó Hymenaios, Hymen, jöjj, ó, Hymenaios!

FIÚK
Hesperus, ég-e az égen nélad boldogítóbb tűz?
Lángoddal te erősíted meg a szent köteléket,
mit terveztek már a szülők, terveztek a férjek,
s nem kötik addig meg, míg föl nem kél a te fényed.
Isteneink boldog jöttödnél adnak-e jobbat?

Hymen, ó Hymenaios, Hymen, jöjj, ó, Hymenaios!

LEÁNYOK
Hesperus, ím közülünk egy társnőt, lányok, elorzott

FIÚK
Mert amikor feltűnsz, fennvirraszt mindig az őrség.
Éjjel a tolvaj rejtőzik, de te, Hesperus, ismét
megtérsz s rajtakapod, te magad, neved új csak: Eous.
(Hymen, ó Hymenaios, Hymen, jöjj, ó, Hymenaios!)
Szidnak a szűzlányok szívesen, színlelt panaszokkal.
Mit tesz ez? ám szidják, akit áhít titkon szívük.

Hymen, ó Hymenaios, Hymen, jöjj, ó, Hymenaios!

LEÁNYOK
Mint ahogyan titkon feslik zárt kertben a bimbó,
nem tud róla a nyáj, soha meg nem tépik ekével,
szél simogatja, a nap táplálja, nevelgeti zápor,

sok fiatal fiu, sok hajadon sóvárog utána:
éles körmökkel leszakítva ha fonnyad, azontúl
egy fiatal fiu, egy lány sem sóvárog utána:
így van a szűz, míg érintetlen s kedves a háznak;
a hogyha beszennyezi testét s elvész tiszta virága,
egy fiatal fiunak s lánynak sem kedves azontúl.

Hymen, ó Hymenaios, Hymen, jöjj, ó, Hymenaios!

FIÚK
Mint ha csupasz földön társ nélkül nő fel a szőlő,
föl nem emelkedhet, sosem érlel mézizü fürtöt,
földrekonyulva lapul súlyától gyönge alakja,
hogy már-már gyökerével a legmagasabb kacsig ér el;
gazdák nem keresik, borjacskák nem keresik fel.

Majd ha a véletlen nőül társítja a szilhez,
gazdák fölkeresik, borjacskák fölkeresik már:
így van az érintetlen szűz is, míg csak öregszik
társtalanul, de időben méltó nászra találva
drágább férjének s nem utálja meg apja sem akkor.
(Hymen, ó Hymenaios, Hymen, jöjj, ó, Hymenaios!)

És az ilyen férjjel ne akarj tusakodni, te szűzlány.
Nem helyes az, hisz apád maga volt, aki néki adott már,
édesapád meg anyád, a szavukhoz hajlanod illő.
Lányságod nemcsak magadé, egy rész a szülőké:
harmada nemződé, egyharmada édesanyádé,
harmada csak magadé: sose harcolj kettejük ellen,
kik neki adták át jogukat, hozománnyal, a vőnek.

Hymen, ó Hymenaios, Hymen, jöjj, ó, Hymenaios!

© copyright 17-10-2011 by Devecseri Gábor
Share this text:


Feel free to post messages about this carmen in the Carmen 62 section of the Catullus Forum.
The latest posts are:
 


  © copyright 1995-2013 by Rudy Negenborn