Ó mily furcsa eset, Cato, be furcsa !
megfülelni méltó s megkacagni !
Amennyit csak akarsz, nevess Catullon,
Ó mert furcsa eset, Cato, de furcsa !
Egy kölyköt kapok épp rajt egy leánnyal:
Vénus megsegit, és husáng hijában
mindjárt a magaméval döngetém el.

O rem ridiculam, Cato, et iocosam,
dignamque auribus et tuo cachinno!
ride quidquid amas, Cato, Catullum:
res est ridicula et nimis iocosa.
deprendi modo pupulum puellae
trusantem; hunc ego, si placet Dionae,
protelo rigida mea cecidi.