Otho kis feje, Erius parasztos,
csak félig lemosott bokája, Libo
könnyű szellete - hogyha mást nem utálsz
bennük, hát legalább undorítson
téged s Fuficiust, ki újra ifjú.
Ártatlan soraimra már megint oly
mérges vagy, te egyetlen imperátor

Othionis caput oppido est pusillum, et eri rustice semilauta crura,
subtile et leve peditum Libonis, si non omnia, displicere vellem
tibi et Sufficio seni recocto... irascere iterum meis iambis
inmerentibus, unice imperator.