Míly rossz szellemed űz, szegény Ravídus,
fejjel jambusi verseimbe téged ?
Mely rosszul hívogattad isten óhajt
felkavarni ilyen veszett viszályt, mondd ?
Hogy szájára kerülj a népnek, így van ?
És légy híres, akármi módon, ez kell ?
Az léssz, mert szeretőmet elszeretni
vágytad, s bánni fogod nagyon sokáig.

Quaenam te mala mens, miselle Ravide,
agit praecipitem in meos iambos?
Quis deus tibi non bene advocatus
vecordem parat excitare rixam?
An ut pervenias in ora vulgi?
Quid vis? Qualubet esse notus optas?
Eris, quandoquidem meos amores
cum longa voluisti amare poena.