Dianának a hívei,
szűzek s tiszta fiúk vagyunk:
Dianát, nosza szűz fiúk
s lánykák, zengjük e dalban.

Ó, Latónia, legnagyobb
Juppiter deli gyermeke,
Délosban helyezett anyád
szép olajfa tövébe,

hogy minden hegy, a zöldelő
erdő, félreeső liget
és minden zuhogó folyam
árja téged uraljon.

Fájdalmában a nő, ha szül,
szólítgat: te Lucina vagy,
hívnak nagy Triviának is
és fattyú-tüzű Holdnak.

Istennő, te a hónapok
sodrán éves utad rovod
és a ronda szerény lakát
terméssel te rakod meg.

Légy bármely neveden, melyet
kedvelsz, szent; a ahogy eddig is
megtetted vala, Romulus
népét áldva segítsd meg.

Dianae sumus in fide
puellae et pueri integri:
Dianam pueri integri
puellaeque cenamus.

O latonia, maximi
magna progenies Iovis,
quam mater prope Delliam
deposivit oliviam,

montium domina ut fores
silvarumque virentium
saltuumque reconditorum
amniumque sonantum:

tu Lucina dolentibus
Iunodicta puerperis,
tu potens Trivia et notho es
dicta lumine Luna;

tu cursu, dea, menstruo
metiens iter annum,
rustica agricolae bonis
tecta frugibus exples.

Sis quocumque tibi placet
sancta nomine, Romulique,
anitque ut solita es, bona
sospites ope gentem.