Sok nép országán, sok tengeren át idejöttem,
testvérem, szomorú sírod elé, hogy a sír
végadományát átadjam neked és a te néma
hamvadhoz szóljak, bárha haszontalanul,
mert te magad nem vagy velem, elragadott a kegyetlen
sors, jaj, testvérem, mennyire jogtalanul.
Mégis ajándékom, melyet most, ősi szokáshoz
híven hoztam s bús sírodon elhelyezek,
vedd át, könnyeim öntözték, testvéri siralmam,
s búcsút mondok most, áldjon örökre az ég.

Multas per gentes et multa per aequora vectus
advenio has miseras, frater, ad inferias,
ut te postremo donarem munere mortis
et mutam nequiquam alloquerer cinerem.
Quandoquidem fortuna mihi tete abstulit ipsum.
Heu miser indigne frater adempte mihi,
nunc tamen interea haec, prisco quae more parentum
tradita sunt tristi munere ad inferias,
accipe fraterno multum manantia fletu,
atque in perpetuum, frater, ave atque vale.